Bihar megye természeti környezetét a változatos domborzat jellemzi, amely minden formát magában foglal: 44 százalék síkság, 31,6 százalék dombok és völgyek, 24 százalék pedig hegyek. A domborzati formák magassága  nyugatról kelet felé növekszik és a Vlegyásza- hegységben, a Nagy-Bihar csúcson  eléri az 1849 méteres magasságot. Bihar megye síksága, a fő domborzati egységnek számító Magyar Alföld részét képezi, amely Magyarország felé húzódik, a Pannon –síkságba. A Magyar Alföld részei, melyek a megye területén találhatóak: a Körösvidéki-síkság, Csermői magassík, az Ér -síksága, Nagykárolyi-síkság és a Tasnádi halomvidék. Nyugati irányba a dombok és völgyek köztes formái találhatóak, amelyek  összeköttetést teremtenek a Nyugati-síkság és az Erdélyi -szigethegység között.  Ezen domborzati formák magassága 250-400 méter közötti, és olyan terjeszkedő alakzatok, melyek között alacsony méretű völgyek helyezkednek el, ezeket bizonyos folyómedrek szelnek át. A megyei hegyvonulatai a Nyugati-Kárpátok-az Erdélyi-szigethegység csoportja-részét képezik, és a Bihar-hegység, Vlegyásza-hegység, Réz-hegység, Királyerdő-hegység  és a Béli-hegység is hozzátartozik. 

A Bihar-hegység, a Királyerdő-hegység és a Béli-hegység  foglalja magába a legkiterjedtebb területű karsztikus domborzati formákat Romániában, belefoglalva olyan különleges képződményeket, mint a mélyedések, szurdokok és barlangok.

Bihor zone relief website

Bihar megye éghajlata enyhe, mérsékelt-kontinentális típusú, erős óceáni hatással, melyet a nyugaton domináns szél okoz. Bihar megyében bővebb a csapadékmennyiség, mint az ország más részein, a Vlegyásza-hegységben lévő Biharfüred üdülőhelyet „ Románia esőzési pólusának” nevezik. A csapadék mennyisége a megyében a domborzati formáktól függően változik, a legmagasabb szintet a hegyvidéken jegyzik.

A vízrajzi hálózat  három folyó, a Berettyó, Sebes-Körös, Fekete-Körös fő medencéi uralják, amelyek az Erdélyi –szigethegységből erednek és a Magyarország területén lévő Tiszába folynak. A vízrajzi hálózat magába foglalja a megyében lévő három fő folyó mellékfolyóit is. A legfontosabbak közül megemlítjük a Berettyó folyó mellékfolyóit, az Ért, Bisztrát és  Fonóházát, a Sebes-Körös mellékfolyóit, a Jádot, Pecét és a Bárodot, valamint a Fekete-Körös mellékfolyóit, a Köves-Köröst, Rósát, Hollodót és Gyepest. A természetes tavak száma igen alacsony, ezek közül a legfontosabbak a Kígyós-tó (a legkiterjedtebb területű-10 hektár) és a Nagyszalonta környéki Nádas-tó, vagy a Püspökfördőn lévő Pecze termáltó.  A megyében lévő mesterséges tavak jóval nagyobb kiterjedésűek, heves esőzések időszakaiban visszatartják a felesleges vízmennyiséget. Ezek közül a a legfontosabbak a Lesi, Lugasi, Telegdi tó, valamit a Cséffa, Madarász, Oláhhomorog és Tamáshida környéki tavak és halastavak. Bihar megyében létezik a mezőgazdasági területek öntőzésére és vízelvezetésre szolgáló csatornahálózat, amelyek több patak vízét gyűjtik össze.

A hegységek összetett geológiája miatt az altalaj természeti erőforrásai nagyon változatosak, mint például  barnaszén lelőhelyek találhatóak (Berettyószéplak, Nagybáród, Papfalva), aluminíumérc (Királyerdő-hegység), kőolaj (Berettyószéplak), bitumenes pála (Felsőderna, Tataros), márvány (Rézbánya, Kiskóh), ásvány- és geotermális vízforrások (Nagyvárad, Félixfürdő, Madarász, Paptamási, Tenke és Biharfüred).

A nagy kiterjedésű síkságok miatt nagyon fontosak a talaj erőforrásai , amelyek  hasznosak a mezőgazdasági növényeknek és a hegyvidéki övezeteknek, ahol az erdőterületek vannak túlnyomó többségben. A megye összterületének 66,2 százalékát foglalja el mezőgazdasági terület, amelyek  az alföld felé találhatóak, a szőlőültetvények és gyümölcsösök, a megye dombvidékén helyezkednek el, míg az erdőterületek a hegyvidéken vannak.

A természeti veszélyeknek kitett övezetek főleg a dombvidéken helyezkednek el, ugyanis a a földtani viszonyok nem olyan zordak, és a záporok és a hóolvadás miatt jelentős lefolyások jelentkezhetnek a leejtőknél, amelyek földcsuszamlásokat okozhatnak. A nagyváradi, dernai, drágánfalvi dombok vannak legfőképpen kitéve az ilyen kockázatoknak. Az árvizek keletkezésére hajlamos övezetek a megye főbb folyói völgyeiben helyezkednek el, különösen ott , ahol ezeknek keskeny a medrük, és a heves esőzések és a hóolvadások idején túlfolyhatnak, ezáltal jelentős károkat okozva.

Forrás: Bihar megye hosszú távú  fejlesztési stratégiája  2014-2020

Newsletter

Află ultimele noutăți, articole și resurse
trimise direct către tine

Copyright © CJBihor 2003-2021. Consiliul Județean Bihor
Schimbă dimensiune caractere
Contrast