Rövid történelmi áttekintés

   Bihar területi elhelyezkedése fontos kereskedelmi utak közelében a világ ezen sarkában, már az ókor óta, aztán a nagy civilizációk hatására – amelyek nyugatról és Európa keleti részéről is – az első évezred második meghatározták az emberi társadalom fejlődését, mindazokét, akik ezen a területen éltek. Ezeknek a hatásoknak egyik fő következménye az volt, az első és második évezred fordulóján Kr. u., ami meghatározta az emberi kapcsolatok és a közigazgatás területi fejlődését: az a népességi, vallási és kulturális sokszínűség volt. A régészek által feltárt bizonyítékok megmutatták, hogy a géta-dákok, akik a trákok észak-dunai ágát képezték, a Kr. e. évezred második felében mint a kárpáti-dunai területek, valamint a mai Bihar területének önálló lakossága többször szembeszállt az illírek, kelták, hunok, avarok, gepidák – Kr.e. VIII/VII, valamint a VI század folyamán – jelentősen hozzájárultak a civilizáció fejlődéséhez Közép- és Dél -Kelet Európa ezen vidékén. A ,,bihari’’ dákoktól fennmaradt várak és kincsek – Tasád, Új Szásztelek, Sitervölgy ( Kr.e.I – Kr.u. I századokból) amelyek igazolják nemcsak a lakosság stabilitását ezen a területen, hanem a dák állam fejlettségi szintjét is a klasszikus korban.

A római befolyás alatti Dákia idején ( II – III század Kr.u.), a szabad dákok, akik a római tartományok határain kívül maradtak, további gazdasági - és nemcsak - kapcsolatokat építettek ki ezen területek lakosságával. A római közigazgatás visszavonulása után, Aurelianusz császár idejében (Kr.u.271) a római telepesek egy része itt maradt és együtt élt a szabad dákokkal, hozzájárulva a terület romanizálásához, ami a román nép megjelenésében csúcsosodott ki az első évezred vége felé ( VIII század)

   A hatodik századtól kilencedik századig a szlávok játszottak jelentős szerepet a románság vallási sorsának alakulásában és a Keleti egyház felé fordulásában.

A X. századtól a Pannónia Síkságán letelepedett magyarok figyelmüket Bihar és Erdély felé fordították, melyeket lassan meghódítottak majd a Magyar Királyságba foglalták be, a XI – XIII század folyamán. Ezen területek hosszú ideig az új politikai és közigazgatási rendszer fennhatósága alatt maradtak, aminek hosszú távú következménye az lett, hogy a románok és magyarok együtt éltek, az előbbiek az ortodox , utóbbiak a római katolikus valláshoz tartozva, holott mindkét vallás az 1054-ben bekövetkezett egyházi szakadás eredménye. Ez a helyzet különleges átalakulásokat gerjesztett a térség történelmében, hozzájárulván egy sajátos civilizáció kialakulásához, minden, a területen élő népcsoport szokásaival kiegészítve azt.

   A XI.-ik századtól Bihar Tartomány a Magyar Királyság egyik közigazgatási egysége lett, azután 1567-től 1660-ig az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott. Ezután következett 32 évnyi Váradi Pasasághoz tartozás, majd a XVII század végén (1692) a Habsburg Birodalomhoz került, majd 1867-től az Osztrák-Magyar Birodalomhoz.

1918 december elsejével kezdődően, az első Világháború kiváltotta nagy demokratikus átalakulások következtében Európa ezen részén, Bihart, a Román Királysághoz csatolják 1940 szeptember 30-ig, amikor a második Bécsi Döntés következtében vissza adják Magyarországnak egy részét, majd újra visszakerül Románia határai közé ,1944 október 12.-én.